A munkahelyi stressz hatása

Bizonyos fokú stresszre a mindennapjainkban szükség van, mivel ez inspirál, motivál, tevékenységre késztet. Probléma akkor van, ha folyamatosan túl sok feszültség ér bennünket, és ezt nem tudjuk kezelni, illetve hiányoznak az eszközeink a hatékony stressz kezelésre. A tartósan túl nagy nyomás, mind lelki, mind fizikai értelemben, inkább ártalmas, mint hasznos. Az egész testünk működésére befolyással van, lassan, de biztosan aláássa az egészséget, tönkreteheti az emberi kapcsolatokat. Kezdetben csökken a hatékonyság, dekoncentráltság lép fel, egyre több a hibalehetőség, fokozódik az ingerlékenység, alvászavar alakulhat ki, fáradékonnyá, kimerültté válunk. Ráadásul ördögi körben találja magát az ember, mert a tartós enerváltság, fáradtság, kialvatlanság csökkenti a munkahelyi teljesítményt, ami pedig újfent erősíti a stresszt. A munkából kiesők több mint a fele a munkahelyen megélt feszültségek elől menekül vagy kényszerül betegállományba. A szakértők feltételezik, hogy Magyarországon ez az arány még magasabb, mint Európa többi országában, hiszen nálunk általában rosszabbak a munka- és életkörülmények. A krónikus munkahelyi stressz hosszú távon magas vérnyomás, szívinfarktus, depresszió, gyomorfekély kialakulásához is vezethet. Hazánkban az amúgy is kiugróan magas szív- és érrendszeri megbetegedések nagy része a tartós munkahelyi stressz és az ebből adódó helytelen életvezetés számlájára írható. Stresszes szituációkban a dolgozók többsége egyre gyakrabban részesül, mégsem mindenki lesz egyformán beteg. A különbségek abból erednek, hogy nem egyformán alkalmazkodunk ezekhez a helyzetekhez, más az egyéni toleranciánk, a mozgósítható, tartalék energiaforrásaink különbözőek. A stressz hatékony kezelésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy a munkavállalók többsége már későn, azaz komolyabb megbetegedések kialakulásakor eszmélnek rá, hogy valamilyen módon csökkenteni kellene a bennük felgyülemlett feszültséget. Ilyen esetekben már nem elegendő a sokat emlegetett testmozgás stresszre gyakorolt áldásos hatása, ekkor már teljes életmódváltás szükséges! A megelőzéshez ajánlott figyelemmel kísérni saját viselkedésünket. Túlzott megterhelés hatására, először a viselkedés változik meg, ill. korábban nem jellemző viselkedés módok jelennek meg pl. túlzott mértékű koffein és alkoholfogyasztás, ingerlékenység, kontrollvesztés, fásultság, folyamatos szorongás, közömbösség érzés. A megelőzésben, ill. a feszültség oldásában kiemelt szerepe van a rendszeres testmozgásnak, hiszen ez a stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja. A mozgáson túl a stressz csökkentéséhez, a megelőzéshez a gondolkodásmódon, a helyzetekhez való viszonyuláson is változtatni kell. Ehhez nyújthatnak szakszerű, eredményes segítséget a különböző stressz kezelési tréningek, ahol a relaxáción, pozitív gondolkodás elsajátításán túl, arra is nagy hangsúlyt helyezünk, hogy növeljük az egyén együttműködési képességét, csökkentve a stresszes helyzetek által okozott káros hatásokat.

Témakörök:

  • egyéni stresszorok azonosítása
  • stresszkezelési technikák elsajátítása


Dr.Kőváriné Szalánczi Krisztina
pszichológus, vezetési tanácsadó

Megjelent: Kisalföld 2007