dr. Palotai Gabriella
A coaching a definíció szerint a vezetők egyénre szabott tanácsadása feladatok hatékonyabb elvégzésére, adott probléma megoldására vagy változási folyamatban való kísérés. Független személy a coach és mindenképpen a coachee (fejlesztésben résztvevő vezető) támogatására szerződött. Az eredményes együttműködéshez a coach és a coachee kölcsönös elfogadása, a nyílt, egyértelmű kommunikáció nélkülözhetetlen.
A coach személyisége segíti a vezető fejlődését. Szükség van tapasztalatára, pszicho-szociális szakismeretére, stabil önismeretre, módszertani jártasságra, intuícióra.
A coacheetól elvárható, hogy nyitott legyen a változásra, a tanulásra. A leggyakrabban előforduló témakörök: döntéshozatal, problémamegoldás, vezetői készségek, időgazdálkodás, asszertivitás, konfliktuskezelés, stresszkezelés, munka-magánélet egyensúly stb.
A pszichoterápia és a coaching összehasonlítása akkor merül fel, ha a tanácsadó pszichológus vagy pszichiáter. Kapcsolati szinten lényeges különbség, míg a pszichoterápia aszimmetrikus, a coaching szimmetrikus kapcsolat.
A fókuszt vizsgálva szembetűnő különbség, hogy olyan készségek fejlesztése a cél a coachingban, mely a munkában az eredményességet tekintve nélkülözhetetlen pl.: döntéshozatal, prezentáció, problémamegoldás, időgazdálkodás, delegálás. Nagy a hasonlóság, ha készségfejlesztés a cél. Ilyenkor vékony a határ a terápia és a coaching között kérdés, mekkora a viselkedésdeficit, miből adódik, mi az oka. Volt, amikor bár coachingot kért a vezető, de tisztában volt vele, ez meghaladja annak kereteit, hiszen szomatikus tünetei voltak, de könnyebben tudta ezt vállalni, mint a terápiát. Ilyenkor a coaching keretei között pszichoterápia folyik.
A terapeutától és a coachtól elvárt készségeket vizsgálva sok a hasonlóság. Fontos az önismeret, ami a terapeutaképzésben nagy hangsúlyt kap, míg a coach képzésben, olyan rövid időt szánnak rá, ami nem teszi lehetővé az elmélyülést. A coach-csal szembeni követelmények rangsorában a következő fogalmakat láthatjuk: empátia, kommunikációs készség, felelősségérzet, titoktartás, szakmai távolságtartás, emberi melegség. Ezek az elvárások a terapeutával szemben is megfogalmazódnak.
A legtöbb hasonlóság a módszertanban látható. Asszertivitás, tranzakcióanalízis mellett a magatartásterápiás módszerek teljes egészében megjelentek a coachingban: napló technika, 5 oszlop módszer, negatív automatikus gondolatok átstruktúrálása, meggyőződések, hiedelmek azonosítása, szerepjátékok. A szabad asszociáció, az imagináció segíthet a célok kijelölésében. A vállalatoknál a hatékonyság mellett fontos szempont a gyorsaság és az időhatár, ezért a fejlesztésre meglehetősen limitált az idő.
A coaching a vezetőképzésben mentálhigiénés funkciót tölt be.
Előadás: 2009. január