Mindfulness, avagy a tudatos jelenlét

A mindennapjainkban túl sokat gondolkodunk, túl sokat rohanunk, túl sokat kutakodunk, és közben tépelődünk a múlton, aggódunk a jövő miatt. A felfokozott cselekvő üzemmód még tovább növeli stresszeinket, melyekből így is túl sok van az életünkben.

Bizonyára Ön is tudja, hogy a stressz a lelki és testi betegségek egyik leggyakoribb kiváltó oka. A tartós stressz mérhető módon öregíti a sejteket és számos betegség forrása. Magát a stressz helyzeteket azonban nem lehet mindig megszüntetni, tehát marad a vele való megküzdés. Erről szól a mindfulness, avagy tudatos jelenlét. A módszer a nyugati orvosi és pszichológiai gyakorlatban 1979-ben jelent meg Jon Kabbat-Zinn a Massachusetts-i Egyetem pszichológusa által kidolgozott Tudatos Jelenlét Alapú Stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction- MBSR) programmal.

A legújabb kutatások szerint a módszer nemcsak a visszatérő depresszió, hanem a szorongásos kórképekben, a kiégésben, krónikus fájdalom szindrómában, evészavarban valamint stressz megelőzésben is rendkívül hatékony. Javítja a hangulatot, fokozza az aktivitást és a vitalitást.

„A tudatos jelenlét az emberi tudat azon állapota, amelyben az ember – jellemzően – elfogadó tudatossággal fordul a megélt élmények folyamatos áradata felé, és élénk figyelemmel követi azokat. A tudatos jelenlét állapotában az ember intenzívebb kapcsolatot alakít ki a jelen pillanattal, és képes tisztábban átlátni azt, hogy a gondolatok, érzelmek hogyan hatnak az egészségi állapotára és az életminőségére. (David S. Black)

A nyolc hetes tréning során a résztvevők megtanulnak kapcsolatba kerülni külső és belső élményeikkel (testi érzetekkel, hangokkal, légzésükkel, gondolataikkal és érzéseikkel). Képessé válnak egyszerűen megfigyelni és elfogadni jelenlétüket – ahelyett, hogy küzdenének ellenük, valamint ítélkezés mentesen megélni az adott pillanatot. A gyakorlás célja, hogy képessé váljunk tudatosabban megélni mindennapjainkat, az automatikus reagálás helyett tudatos választ adni érzelmileg megterhelő helyzetekben is és elfogadóbban viszonyulni önmagunkhoz és ezáltal másokhoz.

Az MBSR hatásaival kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az agyban már a nyolchetes tréning hatására funkcionális és strukturális változások következnek be. Ezek főként a viselkedés és érzelemszabályozásért felelős prefrontális kéregben és az érzelmi stresszreakcióért felelős amygdalában jelentkeznek. A prefrontális lebenyben aktivitásfokozódást, míg az amygdalában aktivitás- és térfogatcsökkenést mutattak ki.

A tréningen John Teasdal – Mark Williams – Zindel Segal: A tudatos jelenlét a gyakorlatban kézikönyvét használjuk, mely segíti az elmélet megértését és a mindennapi gyakorlásban iránymutatást ad. Az MBSR tanulása során a részvevők két hónapon át heti rendszerességgel találkoznak. Formális (egyszerű jóga-gyakorlat, légzésfigyelés, ülő meditáció, testpásztázás) valamint informális gyakorlatokon keresztül sajátítják el a tudatos jelenlétet, mint stresszcsökkentő technikát. Saját élményen keresztül tapasztalják meg elméjük és testük működését, valamint a jelentudatosságot.

A kutatások mind azt igazolták, hogy a rendszeresen végzett meditációval, melyet a nyolc hét alatt sajátítanak el a résztvevők


  • csökkenthető a szorongás és a depresszió
  • erősíthető az immunrendszer
  • csökkenthető a krónikus fájdalom
  • növelhető a „boldogságérzet”, a „pozitív hangulat”
  • enyhíthető a magas vérnyomás és a stressz
  • javítja a koncentrációt, a memóriát
  • növeli a fizikai állóképességet.

Az életünk sokkal rövidebb, mint fiatalkorunkban gondoltuk. Életünkre visszatekintve akkor leszünk elégedettek, ha az élet minden örömteli és nehéz pillanatát megéltük, és helyt adtunk a létezés puszta örömének.